piettro

Minap Csömörre kellett mennem egy munka miatt, ráadásul külterületre. Jártam már ott, így a GPS-t csak Csömörön, egy pékség előtt megállva (reggeliért) kapcsoltam be. Azaz csak kapcsoltam volna, mert befagyott. (Végleg, egyébként. A forgalmazó persze 2 év alatt felszívódott, javítani kinek adjam be? :( Céges vásárlás volt, a többieké bezzeg még működik).
Hohohó, semmi baj, okostelefonom van (Motorola Defy, Android rendszerrel), rajtam nem fog ki semmi! Gondoltam én. Mert 3G Budapest határain túl (illetve többi nagyváros határain kívül, de Csömör éppen Budapest mellett van, máshol nem tűnt még fel) úgy látszik csak a hirdetésekben van, a való világban nem (Telenor előfizetésem van, úgyhogy csak erre vonatkozik a sirám). Csigalassúsággal kezdte el betölteni a térképet, illetve, mivel külterület, a Google Maps “saját térképeit” ahol egyszer már bejelöltem a helyet.
Szerencsére még tudok emlékezetből is tájékozódni, így végül odataláltam.
Mire akartam kilyukadni?
Hihetetlenül támaszkodunk elektronikus eszközeinkre. Kényelmessé teszik az életünket, de a modern funkciókat igazán csak a nagyvárosokban tudjuk kihasználni (már, ha nem éppen magas házak között kell navigálni...). És persze, Murphy törvényei működnek: minden egyszerre romlik el!
Navigál még valaki hagyományos módon?

 Most, hogy minden szelektív hulladékgyűjtőt végleg eltüntettek a környékünkről, és megint még többet talpalhatok a következőig ismét eszembe jutott a kérdés, vajon hányszor fizetem ki a postaládámba bedobált ingyenes szórólapokat?

Először is, a nekem elvileg ingyenes reklámújságban történő megjelenésre szánt költséget beépítik a reklámozott termék árába. Másodszor, fizetik a szórólapot terjesztőt is, nyilván ez is reklámköltség.

A terjesztő márpedig bedobja a postaládába, ha az szétfeszül is, és nem kérhetem, hogy ne dobja be, hiszen őt azért fizetik. Tehát naponta akár 1 kg szórólapot is "begyűjtök", amit persze sohasem olvasok el, a kapu mellé van készítve a gyűjtőláda, egyből megy oda. Amit természetesen környezettudatos módon a szelektív gyűjtőbe viszek.

Autóval persze csak akkor, ha éppen útba esik. Ugyanis autóval vinni a szelektíven gyűjtött hulladékot nagy luxus és pazarlás, a keletkező szén-dioxid vélhetően több, mint amennyit megspórolok a szelektív gyűjtéssel.

Ez gondolom mindenkinek világos: a szelektív hulladékgyűjtéssel amellett, hogy kisebb kukát kell fizetni (spórolás) a hulladékok újra termelésbe vonásával kíméljük a környezetet. A különféle gyártási technológiák, a közlekedés, stb. okozta hatásokat szoktak szén-dioxid kibocsátással is jellemezni, a szén-dioxid meg ugye üvegházhatású gáz. Tehát szelektív gyűjtés = kevesebb szén dioxid.

És itt jön a harmadik díj, amit megfizetek, az irdatlan drága szemétdíj, amibe nyilván beleszámít a szelektív gyűjtőedények kihelyezése, a begyűjtés költségei. És ahogy elnézem a papírgyűjtő kuka tartalmát, legnagyobb mennyiségben pont a szórólapok vannak benne!

A (reklámújság) gyártóknak persze ez jó üzlet, de én kénytelen vagyok elviselni az irdatlan mennyiségű szemetet ami beáramlik az otthonomba (postaláda kell, de amúgy is bedobálnák a kapu felett), ráadásul még fizethetek is érte. Le a reklámújságokkal!

Nemrégiben frissítette a google a Picasa képrendező / katalogizáló programját 3.5 verzióra. A legfontosabb újdonság az volt, hogy a picasa webalbumokban már egy ideje működő arcfelismerő funkció az asztali verzióba is bekerült. Erről már sokan írtak, én itt olvastam róla először.

Hogy kinek mennyire tetszik ez (és mennyire parázik miatta), majd meglátjuk - én örülök neki, de nem teszem publikussá a nevesített arcokat. Viszont nekem egyrészt könnyebbséget jelent fotókat visszakeresni, másrészt érdekes látni ki hogy változik az évek során...

Az imént a keresés érdekes találatot hozott:

A képen Tobias, golden-labrador kutyám látható. Ember-arca van.:)

Szerettem volna médiacentert otthonra úgy, hogy a központi tárban szereplő zenéket a lakásban bárhol lehessen hallgatni. Úgyhogy megnéztem, mi van itthon.:) A következő dolgok mind-mind tudnak egymáshoz kapcsolódni - kábellel, vagy anélkül.

Központi tár: NAS, D-Link DNS-323 250 GB
D-Link DI-524
Playstation Portable (wi-fi képes)
5+1 Genius házimozi rendszer (külön CD bemenet)
Philips Hi-Fi (külön CD bemenet)

Ez így egszerűen hangzik. Ám mielőtt felhangozna az első dallam, pár dolgot konfigurálni kell.

Java script tartalmat akartam beszúrni egy cikkbe (történetesen egy "Google docs"-ban létrehozott táblázatot, "content item"-be).

A megoldás röviden: kikapcsoltam a szerkesztőt (Default WYSIWYG Editor), majd az így megjelenített html kódok közé a megfelelő helyre beszúrtam a scriptet.

Joomla! 1.5 alatt:
1. Webhely/Globális beállítások: Alapértelmezett WYSIWYG szerkesztő --> nincs szerkesztőre állítása.
2. Az aktuális Cikk/Content item megnyitása, a script megfelelő helyre való beillesztése.
3. Mentés/Save.

Az új témák bevezetésével már egyszer jelentős csapást mért rám (az ízlésvilágomra) a Gmail, azóta is siratom a klasszikus megjelenést (nem, a "Classic theme" nem ugyanolyan!).
És most itt az újabb csapás, "klasszikus" gomb kinézetet kaptak az "Archive, Labels, stb." parancsok.

 

A Gmail unikum volt a maga nemében, mikor elkezdtük használni - mind szolgáltatásaiban, mind kinézetében. A Google mostanában elkezdett egy - szerintem - béna megújító kísérletezést a Gmail kinézetével kapcsolatban, ami nekem nagyon nem tetszik. A letisztult, funkcionális forma átment egy furcsa mixbe - a régi elemek megtartásával egyes részeket átalakítva teljesen szétzilálták a korábbi megjelenítést. Kár érte.

A hőszivattyű nem meglepő módon - hőt szivattyúz...és már mindenki használja (hűtőszekrény)! A közismert tényezők (fosszilis energiahordozók árának növekedése, kimerülése) előtérbe helyezték házak, épületek, létesítmények fűtésére ill. hűtésére való alkalmazását is.

Bemutató ábra itt, a cikk teljes szövege itt.

 

A Lelenc Kutyamentő Egyesület nem kapja meg a 2007-ben számára ajánlott 1%-ot…

Bővebben itt.

Elszomorító, amikor a jogszabályokra való hivatkozással keményen kibasznak valakivel. És a kutyák persze nem fognak (pl. traktorral) tüntetni.:(

Sajnos, ez nem került ki a hivatalos honlapra. :) Fotosoppolva: GIMP-el.

Pulsar zajmérők - az ön nyugalmáért!

Zajmérőkről többet (komolyan) itt.

Uj Péter írásához (http://nol.hu/framed/496830/) illusztráció:

Hogy ilyen kis országban még mindig hogyan lehet zöldbe építkezni, az tényleg érdekes kérdés, de lehet, a lakóparkok plakátjairól őzek kacsingatnak, békák zöldellnek, gyere Tarzan, hív a vadon, angava!

 

Golden software Surfer, kör rajzolása alaptérképre (base map)

Kört rajz-elemként egyszerű felvinnünk (draw/ellipse) egy meglévő ábrára. Előfordul, hogy koordináta helyesen kell rajzolnunk adott sugarú kört, ellipszist.

Mint közismert, ;) alaptérképet rajzoltathatunk „bln” kiterjesztésű fájlok felhasználásával.

Pl. egy zárt téglalap megrajzoltatható négy sarokpontjának koordinátájának ismeretében (File/New/Worksheet; a vesszők a cellahatárt jelzik):

Mentés bln fájlként (File/Save as...), rajzolás Map/Base Map... paranccsal.

Hasonlóképpen egy r₁, r₂ (r₁>r₂, körnél r₂=0) sugarú ellipszis megadható középpontjának ismeretében (File/New/Worksheet):

A mentés azonban nem bln, hanem bna (Atlas Boundary File) fájlként történjen!

Amiről nem tudok bővebben írni (egyelőre?)...

6. nap: Tengerészeti múzeum, Greenwich, Royal Observatory

Greenwich a 2012-es londoni olimpiának helyet adó öt kerület egyike. Itt található a Királyi csillagvizsgáló, és a Nemzeti Tengerészeti Múzeum.


Hazaút: Brugge (Belgium) 

5. nap: Múzeumok, Toussaud
A múzeumlátogatásról az előző posztban írtam.

Madame Toussaud’s viasz-panoptikum

Mindenki ismeri. Kevesebb sztárt láttam mint vártam, de ez ízlés kérdése. Nagyon tetszett a történelmi panoptikum, bár az automata kocsik gyorsan mentek, kevés idő volt nézelődni.
Óriási a tömeg.

4. nap: St Paul's Cathedral, British Museum

St Paul's Cathedral

A katedrális London legrégebbi, "City" városnegyedében található.A jelenlegi katedrálist (a negyedik alkalommal újjáépített) Sir Christopher Wren tervezte, és 1675- től 1710-ig épült. (Az előző az 1666-os Nagy Londoni Tűzvész-ben pusztult el.)

A katedrális dómja a második legmagasabb a világon a római St. Péter Katedrális után amely 365 láb (110 méter) magas.

Érdemes felmászni a Golden Gallery -ig, és körültekinteni, jó időben messze ellátni.

A katedrálisban tilos fényképezni.



British Museum, Science Museum

3. nap: Westminster-palota, Big Ben, Parlament, Piccadilly, Chinatown, Buckingham Palace

A Westminster-palota a londoni parlament alsó- és felsőházának épülete. 1200 teremből áll, ezzel a világ egyik legnagyobb parlamentje. A jelenleg látható épület egy tűzvész után, 1834-1864-ig épült, de legrégebbi része, a Westminster Hall 1097-es. A parlament óratornya, a híres Big Ben London egyik legnépszerűbb látványosságának számít. A Parlament a Westminster- apátsággal együtt az UNESCO Világörökség részét képezi.


Big Ben (Nagy Béni) a londoni Westminster-palota toronyórájának harangja.

A Westminster-palota épületének óratornya, amiben a Big Ben található, 1834-ben tűzvészben elpusztult. A palota, az angol parlament újjáépítésekor felkérték Benjamin Lewis Vulliamyt, a kor neves órását egy új óramű tervezésére, de ő a kivitelezést lehetetlennek tartotta. Egy műkedvelő órás, Edmund Beckett Denison vállalkozott a megvalósításra. Vita folyt arról, hogy az órát tervezzék a toronyhoz vagy fordítva. Végül Denison tervei alapján elkészült az óramű.

A gátlómű egy gravitációs rendszer, ami annyit tesz, hogy egyes alkatrészeket nem rugó, hanem saját súlyuk vezet vissza alapállásba. Az inga 4 méter hosszú. A mutatók tervezésekor Denison a hó nyomására és a rájuk telepedő nagyobb madarakra is gondolt. A mutatók súlyának könnyítésére azokat ágyúfémből, (különlegesen könnyű és rugalmas) bronzból készíttette. Az egész órákat 16 tonna súlyú harangon veri el az ütőmű. A Big Ben teljes szerkezete hat méter hosszú, két méter széles. A gyártási költségek csökkentésére a kerék fogait és egymáson csúszó alkatrészeit simára köszörülték. Egyébként a kovácsolás nyomait nem távolították el. Denison a nagy óra gyártásának, megkezdése előtt elkészíttette az óra modelljét, ami maga is tekintélyes szerkezet. A torony neve Óratorony, de ismert Szent István-torony, Big Ben-torony és Big Tom néven is. Ezen nevek némelyike hibás: a valódi Szent István-torony egy másik torony neve a palotában, a Big Ben pedig nem a torony, nem is az óra, hanem a harang neve. Az építés vezetőjének, Benjamin Hallnak az emlékét őrzi. A jellegzetes alakú toronyóra ütéseit a rádió is közvetíti. Az ütések jellegzetes melódiája, a Westminster-ütés világszerte elterjedt, más harangoknál, sőt, szobaóráknál is alkalmazzák.

Forrás: wikipedia.org (szöveg), indafoto.hu/piettro (képek)

2. nap: Csalagút, Dover, Canterbury, Rochester, este szállás

Dover fehér szikláiról híres. A szorost az erózió alakította ki, helyén valamikor szárazföld volt, a mai Weald délkeleti meghosszabbítása, amely összekötötte a brit főszigetet a mai kontinentális Európával. Az ó-Weald keleti vége Boulonnais fehér mészköves területe lehetett a francia Pas de Calais tartományban. A fehér mészkő a fő kőzet ezen a vidéken, az angol és a francia oldalon is, a felszíntől a földkéreg mélységeiig. A mészkő erózióját a szoros mindkét oldalán látványos sziklák illusztrálják. Híresek Dover fehér sziklái. Ez a kőzet kiváló anyag volt az alagútfúráshoz. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Doveri-szoros)

1. nap: indulás 10.00. Magyarország - Ausztria - Németország. Érkezés Passauba 17.00.

A Dóm téren magasodik a Szent Istvánról elnevezett St. Stephan dóm.Az épület az 1600-as években leégett, csak egy torony, a szentély, és egy alsó kripta maradt meg belőle. A tűzvész után építették újjá, barokk stílusban, freskói, kőfaragásai olasz mesterek munkája. A dóm belső díszítése gyönyörű, egyenesen lenyűgöző. Érdemes megnézni az orgonát, ami a világon a legnagyobb, több, mint 17000 sípja van.

Az út

View Larger Map

Egyszerűnek tűnik. Ha A1 mező értéke 2008.01.01., A2 mező értéke 2008.02.12., akkor legyen B1=A2-A1. A válasz: 1900.02.11. Nos, ez így nem jó. Türelmetleneknek a végső válasz: a cella formátumát - miután elvégeztük a képlet beírását - állítsuk "Általános"-ra (cella (cellák) kijelölése után Formátum/Cellaformázás/Szám fülön "Általános" kiválasztása), és láss csodát, a hőn áhított válasz: 42! ;)

Az érdekessége az egésznek az, hogy amennyiben a két dátum közti napok száma kevesebb, mint 31, akkor hónapváltásnál is alkalmazható az "=nap(dátum2-dátum1)" képlet, vagy a formátum átállítása "Egyéni/nn"-ra, nagyobb időintervallumnál nem...

UPDATE: De.:) Annyi a trükk, hogy a formátumot "szám/szám"-ra kell módosítani. Amennyiben év-hó-napban akarjuk megkapni, akkor a formátum Egyéni/éé.hh.nn" legyen.

Munkám során gyakran készítek diagramot különböző mérési adatsorokból.
Az adatokhoz gyakran tartozik határérték. Vonaldiagram esetén két lehetőséget ismerek a határérték megjelenítésére.
A fapados verzió
Kevés adat esetén a legegyszerűbb megoldás egy plusz oszlop beszúrása, az oszlop minden eleme azonos (a határértékkel egyenlő).

Egyéb megoldás (1)
Vannak esetek, amikor a fapados verzió valamiért nem kivitelezhető (pl nem akarok belenyúlni az adattáblába).
Ilyenkor a kész diagramban végzem el a módosítást.
1. A diagram forrásadataihoz új adatsort szúrok be, két értékkel (itt: 1000).
Vonal kijelölése (bal klikk) után jobb klikkre nyíló listában "Forrásadat" kiválasztása.

2. Az új értékekhez lineáris trendvonalat illesztek, majd formázom.

 

 

A végeredmény:

Tud valaki ennél egyszerűbbet? Jól jönne!

A microsoft végre elérhetővé tette a mentést pdf-be (én ma vettem észre). Office2007-hez használom, működik.
Telepíteni kell:
http://www.microsoft.com/downloads/
details.aspx?FamilyId=F1FC413C-6D89-4F15-991B-63B07BA5F2E5&displaylang=en

Vagy, az "office" gombra kattintva ki kell keresni a "mentés másként" almenünél a hivatkozást, amire kattintva természetesen sok-sok lépésen keresztül telepíteni lehet a kiegészítést.