Nos. Az a véleményem ezzel kapcsolatban, hogy az ötlet jó, de nagyon kíváncsi lennék egy igazi költség- haszon elemzésre. Az 5-7 éves megtérülési idő az alapján van számolva, hogy mennyi most, illetve mennyi lesz később az energia, a gáz ára. És ha az nem úgy alakul ahogy tervezzük? Mi van, ha jön valami más, valami olcsóbb, valami hatékonyabb???

És két további dolog ami még eszembe jutott:

1., Olvasok most egy könyvet az autózás történetéről. Gondolta volna valaki, hogy már a hőskorban, az 1800-as évek végén, az 1900-as elején voltak elektromos autó kísérletek? És most 100 évvel ezután hány elektromos autó van? Igen, pont annyi mint a kezdetekkor.

2. A másik, hogy írják a cikkben, hogy a szivattyúk, egyéb eszközök árammal mennek. És az áramot miből állítjuk elő? Zömmel fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművekből. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mindig felvidít az, amikor mondják, hogy milyen frankó dolog a troli, a villamos, meg a villanymozdony, merthogy az mennyire környezetbarát. Ez így is van: a városban. De gondoljunk már kicsit tovább! Honnan van az áram???

Egyszóval, nagyon furcsálnám, ha ez tömegesen, ipari méretben elterjedne...

Elterjedt. Tömegesen. Csak Budapesten 2 (telefoncég-)székházról tudok amit teljesen hőszivattyúval fűtenek/hűtenek.
Azért gondoljunk bele: a 2 db. keringetőszivattyú áramának biztosításához nagyságrendekkel kevesebb gázt/szént égetünk el, mint amennyit egy ház fűtéséhez felhasználunk! És a jelenlegi rendszerek legtöbbje eleve tartalmaz egy keringetőszivattyút.
Keresek konkrét adatokat, hogy állításomat bizonyítani tudjam! :)
Én ezt azért nem hasonlítanám a villamoshoz, trolihoz, nem villannyal fűtök!!!

Sziasztok!

"Mi van, ha jön valami más, valami olcsóbb, valami hatékonyabb???"

Csodára várni vagy cselekedni? Ez itt a kérdés.

Az elmúlt 2-3 évben sok új létesítésnél próbáltam fölvetni a beruházónak, hogy fontolja meg hőszivattyú alkalmazását, ráadásul olyan technológiáknál, ahol a termelés során komoly hőmennyiség is termelődik, de több okból sem vették komolyan ezt a lehetőséget. Egyrészt a beruházásokhoz pályázaton indultak, ami olyan hosszadalmas és bürokratikus, amibe egyszerűen sem időben, sem türelemmel nem fért bele egy ilyen "újdonság". Másrészt a gépészek sem ugráltak érte, hiszen sokkal könnyebb azt mondani, hogy kell gáz, itt egy kazán, egy szivattyú és egy ventillátor a katalógusból, aztán had szóljon.

A villamosenergia termelést összevetni a "várt csodával" nem komoly ellenérv a számomra. Mióta ilyen mértékben emelik a gáz (és minden) árát, rengeteg háztartásban újra átálltak a fa és egyéb tüzelésre, ami az üvegházhatású gázok szempontjából szintén nem mellőzendő szempont.

A távfűtés, ill. a villamosenergia központi jellegénél fogva kiszolgáltatottá tesz minden fogyasztót mind háztartási,mind ipari területen egyaránt. Mégis meggondolandó, hogy nem ésszerűbb, kényelmesebb, gazdaságosabb és környezetkímélőbb, ne talán tán energiatakarékosabb ezeknek a használata, minthogy mindenki otthon buheráljon magának pöfögő, zajongó, antihatékony berendezéseket és égesse el a háztartási hulladékot? Az erőműveket is folyamatosan korszerűsíteni kell, és ha tetszik, ha nem, rá kell állni az új útra.

Visszatérve a hőszivattyúra. Valóban van olyan egysége, ami a még meglévő infrastuktúrát használja. Árammal működik, sőt, üzemeltetni is kell, mert nem egy örökmozgó, önműködő darab. De lehet ám szenet is lapátolni két kézzel a kazánba - egy ideig. És lehet gyalogolni is troli, villamos helyett. A fővároson kívül igen kevés ember használ efféle közlekedési eszközt.

Sajnos nem várható, hogy a leendő beruházások kapnának valamilyen hatékony segítséget (akár szakmai, akár üzemeltetési, akár anyagi) ahhoz, hogy akár a hőszivattyúk, akár más alternatív rendszerek elterjedjenek. Holott rengeteg innovatív megoldás látott már napvilágot, a témák az asztalon hevernek. És bizony kevés azt mondani, hogy 5-7 év alatt akár meg is térülhet, mert a tervezéssel és az engedélyeztetéssel (gondoljunk csak egy vízjogi engedélyre) annyi gondot vesz magába a beruházó, ami inkább elrettentő számára.

Mindenesetre én továbbra is nyitva tartom a szemem, és várom a további pozitív híreket ezekről a rendszerekről.

Nem oly rég volt a tv-ben egy építésszel egy riport. Azt mondta ma már simán lehet építeni egy olyan családi házat, aminek az energia költsége zérus. Kár, hogy egy 100-120 nm-es ilyen ház - azt mondta - 40-42 millió forintból jön ki.

Én továbbra is maradok szkeptikus, valahogy úgy érzem, hogy tömegesen ennek még nincs itt az ideje.

Apropó. Napkollektort mióta ismer az emberiség? És hány házat fűtenek vele, ne adj isten termelik az elektromos szükségletét általa?

Van megoldás, mégsem használjuk.

Majd ha tényleg beüt az energia válság, na akkor kapkodunk...

Nem használjuk Ez a kulcsmondat.
Persze, elvárható lenne, hogy panelprogram mellett erre is jusson támogatás, vagy legalább kamatmentes hitel. De egyre inkább föl kell mérnünk, hogy egy idő után nem fogjuk tudni tovább fizetni a gázszámlát. Jelenleg valóban a gazdagok kiváltsága az olcsó energia.
Diával egyetértek, hogy a bürokratikus akadályok óriásiak (de mondjuk minél nem?) és a tervezők szívesen gondolkodnak a bevált módszereken. Én igyekszem.

Tavaly az egyik CO2 konferencián rákérdeztem az akkori miniszteriális embernél mégis miért nincs nagyobb támogatottság a megújuló energiaforrások használatához, és itt nem csak pénzbeli támogatást értek, hogy nesze itt van harminc milla, vegyél a sarkon egy hőszivattyút (persze csak olyan kereskedőtől, aki jattol a bevételből, mint ahogy a számítógépes sulinet program esetében volt szerencsénk a felsrófolt árakkal és a piacról kifutott termékekkel kínlódni). Engem nem különösebben érdekel, mi van máshol, más országokban, ahol klbászból van a kerítés, de itt nálunk jelenleg még hiányzik az a szakmai kör, aki ebben hathatósan tudná segíteni a beruházókat, vállalkozókat, mert nagyon komoly háttérrel kell hozzá rendelkezni (műszaki (gépészet, talaj-víz), innovatív-fejlesztési, gazdasági és bürokratikus türelemjáték-képesség).

(Bocsánat kedves témafelvető, legközelebb már tudom, hogy ajánlhatlak benneteket.)

Azon a konferencián azt mondta a miniszteriális ember, hogy ne az államtól várjunk segítséget. Meghökkentem a rendre utasító, negatív hozzáállásától, mintha legalábbis sajtra kértem volna pénzt a Holdon.

Hát én nem vagyok egy vitatkozó szellem, én leültem, és azt gondoltam, tojjon tojást az ilyen zsigerből idióta. Hozzon szar törvényeket, izzadjon a melegben és fázzon a hidegben, mit érdekel engem?

Csak akkor még nem volt családom, éltem egyedül, csitítottam magam, hogy én úgysem élem meg az energiaválságot, mit nekem szél, meg hő, meg fű.

Most meg hamarosan szülök egy újabb fogyasztót, most már nem hagyhatom annyiban a dolgokat, pedig a körülmények mit sem változtak.

Klarky, én Dunakeszin lakom, itt hihetetlen mennyiségű új családi ház épült az elmúlt években, átlagban 140 nm-esek. A mai árak mellett, ezek alapból 40 millába kerülnek így ránézésre, de nem tudnék arról, hogy ökovárosrészeink lennének, és napkollektorokat sem láttam.

Hát nem most lett volna lehetőség rá tömegesen rávenni az embereket a használatára? Ahogy leül az építőipar, ami egy kis lendületet adott az elmúlt 10 évben, ismét várhatjuk a kedvező szelet.